Saját tervezésű címke kézzel készült ajándékokhoz

Rengeteg fizetős és ingyenes, letölthető ajándékkísérő címke van a neten (csak ügyesen kell keresni), amivel kézzel készített ajándékainkat tekerhetjük körbe, vagy díszíthetjük egyéb módon.

Nos, én is elkészítettem a magam címkéjét, amit most közzéteszek Nektek, hogy (ha tetszik) ki tudjátok nyomtatni és használjátok ti is örömmel. (Pénzért nem adhatjátok tovább a címkét természetesen, ezt az egyet kérem cserébe a mintáért. :) )

Ilyen a címke magyarul:

Innen tudod pdf-ben letölteni:

https://drive.google.com/file/d/0B9s-_PzCNzmWTHJqVDZELW1reFU/view?usp=sharing
  

In english:

Downloadable in pdf in english:

https://drive.google.com/file/d/0B9s-_PzCNzmWbWJrYVZmRm5qams/view?usp=sharing


(Ha tetszik, bátran tegyétek szóvá itt a poszt alatt!!! :D)


És egy másik típusú kísérőcímke ajándékhoz, ez egyelőre még csak magyarul:

És ez is letölthető pdf-ben innen:
https://drive.google.com/file/d/0B9s-_PzCNzmWb2JncTNnV00yWGs/view?usp=sharing

Sós teasütemény álá CukiD ;)

Pár hete nagyon finom sós teasüteményből kaptam kóstolót, persze nekem is muszáj volt azonnal ilyet sütnöm. Nos, nem azonnal, de azért eljött az ideje ennek is. Rendkívül gyors és egyszerű az elkészítése. Íme a recept (némi átdolgozás után):

500 gramm BL55 finomliszt
180 gramm zsír (liba, kacsa, sertés...bármelyik finom hozzá)
150 gramm VAJ
2 db tojássárgája
70 gramm tejszín (min. 30% zsírtartalom)
70 gramm kefír
12 gramm só (ez kb. 2 kiskanálnyi)

A hideg vajat és zsírt lereszelem (a kacsazsírt nem kell reszelni, az még hidegen is jó puha..), és a többi hozzávalóval tésztát gyúrok. 1,5 centi vastag téglalappá nyújtom, és egy tálcán kb. fél órát pihentetem a fagyasztóban, hogy a vágások éle szebb, egyenesebb legyen. A fagyasztóból kivéve megkenem felvert egész tojással, megszórom mindenféle maggal, sajttal, tetszés szerint, majd 200 fokra előmelegített sütőbe teszem kb. 22 percre. Ha kész, szalvétára teszem, és kihűlés után jól eldobozolom és elrejtem, hogy ne járjon rá a család :D. Egyébként érdemes rögtön dupla adaggal kezdeni, és akkor nem kell elrejteni egy részét....

A siker garantált, hamar el fog fogyni a sós süti...:)

Lapcsánka 2.

Régóta szerettem volna lapcsánkát sütni, de valahogy sosem került rá a sor egészen mostanáig. ... Igazából nem is néztem meg az előző receptemet sem, hanem csak úgy nekiláttam....

- két öklömnyi krumpli megpucolva, lereszelve (én a sajtreszelőn reszeltem le)
- só, bors ízlés szerint
- 1 gerezd fokhagyma
- 1 egész tojás
- liszt

A sajtreszelőn lereszelt krumplihoz adom az összes többi hozzávalót, és elkeverem. Annyi liszt kell csupán hozzá, amennyivel lágy tésztát kapunk. Nem számoltam, de talán 4-5 evőkanál volt, amit most én hozzátettem...

Az olajat serpenyőben felmelegítjük és mindig egy villányi adag lapcsánka tésztát beleteszünk óvatosan, szétlapogatjuk a villával és mindkét oldalát pirosra sütjük. Sütés után szalvétára szedjük, hogy a felesleges zsíradékot leitassuk. Magában, tejföllel, teával kiváló vacsora :).

Graham vekni

 

Kipróbáltam, hogy milyen az öregtészta, ha csak graham lisztből készül és azt kell mondanom, hogy csúcsszuperjó :D :D. Ennek örömére sütöttem is vele egy kenyérkét, a (tőlem) már megszokott méretben: nagyjából 750 gramm.

Hozzávalók:
- 200 gramm öregtészta (tisztán grahamlisztből készült)
- 375 gramm BL80 kenyérliszt
- 200-250 ml folyadék (én most a krumpli főzővizét használtam)
- 2 ek olaj
- 2 kk só
- 8 gr élesztő (FRISS)

A hozzávalókat a dagasztógép üstjébe mérem, és 15-20 perc alatt sima tésztát dagaszt nekem a gép. A folyadékmennyiséggel vigyázzunk, a tészta ne legyen ragadós, de ne is legyen kemény. Akkor jó, ha ugyan lágy, de már nem ragad a kezünkre sem....nem is tudom elmondani, látni jobb lenne, de pár kenyérke után úgyis tudni fogja az ember, úgyhogy ne izguljatok emiatt.

A megdagasztott tésztát tegyük enyhén kilisztezett tálba, a tetejét is nagyon finoman lisztezhetjük, takarjuk le konyharuhával és hagyjuk állni először kb. 30 percig, majd lapogassuk szét a kezünkkel a konyhapulton és hajtogassuk egymásra lazán az oldalakat, és tegyük vissza a tálba, a konyharuha alá még negyed órát. Ezután ismét lapogassuk szét finoman, a bubikra vigyázzunk, minden egyes darabja kincset ér! Formázzuk meg a kenyeret (egyszer majd készítek én is egy videót arról, hogy én hogyan csinálom), és tegyük a fedeles sütőtálunkba (aminek az aljába hőálló sütőpapírt tettünk), tegyük rá a tetejét és kb. 45 percig hagyjuk kelni.

A sütőt melegítsük elő 230 fokra.

A megkelt kenyeret spricceljük le alaposan, vágjuk be pár helyen, tegyük vissza a fedőt és mehet is a sütőbe. 20 percig hagyjuk 230 fokon sülni, majd vegyük vissza a hőfokot 210-200 fokra és még fél órát süthetjük. Ha valakinek még mindig nem elég piros, pár percre vissza lehet tenni még a sütőbe edény nélkül... Amikor az edény tetejét levesszük, a kiáramló gőzzel nagyon vigyázzunk, csúnya égési balesetek lehetnek belőle....

A kisült kenyeret hideg vízzel spricceljük le és tegyük hideg helyre, gyönyörűen ki fog cserepesedni :).

Házi ételízesítő

Annyiszor elterveztem már, hogy készítek itthon házi ételítesítőt....most láttam elérkezettnek az időt rá :).

Fontos, hogy esőben nem érdemes nekikezdeni, mert annyira nyirkos a levegő ilyenkor a lakásban is, hogy nehezebben megy a száradás.

Többféle módon lehet a szárítást végezni: házi készítésű aszalókerettel (kitesszük a napra és hagyjuk, hogy a napocska tegye a dolgát), aszalógéppel és sütőben.

Nekem az aszalógépre esett a választásom. Az összetevőket úgy válogattam össze, mintha egy nagyon jó húslevesbe tenném a zöldségeket.

A HÁZI ÉTELÍZESÍTŐ hozzávalói (megtisztítva):

- 0.5 kg sárgarépa
- 0.25 kg petrezselyemgyökér
- 0.25 kg zellergumó
- 1 kisebb fej karalábé (olyan gyerekökölnyi méret)
- 1.5 fej hagyma
- 1 csokor petrezselyemzöld
- 1 csokor zellerzöld
- 1 kápia paprika kimagozva
- 1 gerezd fokhagyma

Az összes megtisztított, nagyobb darabokra vágott zöldséget a késes aprítóban apróra vágjuk és megaszaljuk a választott módon :). Nekem ez a mennyiség az aszalógépben kb. háromnegyed napot vett igénybe, folyamatosan cserélgetve a tálcákat.

Mikor megszáradt az egész, hagyom kihűlni és a kávédarálón tizedannyi sóval, mint az aszalt zöldségek, porrá őrölöm, száraz üvegbe teszem, kupakot csavarok rá és mehet is a polcra :).

Szőlőlekvár

Elkészültem a szőlőlekvárral is. :)  Úgy látszik, idén nem feltétlenül a hagyományos gyümikből készítem a lekvárokat (azért akadt kivétel...). Biztos felszisszentek, hogy szőlőből lekvárt...miért nem inkább bort :D ?? De lássátok be, két kiló szőlővel nem leszek bornagyhatalom, úgyhogy maradok inkább a lekvárnál :D :D.

 

 
Van nekem két kifejezetten remek könyvem a gyümölcsök és zöldségek tartósításáról. Az egyik Pelle Józsefné Nyári ízek télire c. remekműve, a másik pedig a Nova Szakácskönyvek Házi befőzés c. könyve. A szőlőlekvárt a Novából készítettem, bár elolvastam a másikat is...

Szóval a lekvár hozzávalói:

- 2 kg érett és leszemezett otelló szőlő megmosva, lecsepegtetve
- 60 dkg cukor
- 1 citrom reszelt héja
- 1 darab fahéj

A szőlőt többször, váltott vízben mossuk meg, csöpögtessük és szemezzük le. Rétegenként tegyük a szőlőt a cukorral a lábosba, amiben főzni fogjuk a lekvárt. Fedő nélkül, kis lángon kezdjük főzni. A tetejére feljönnek a magok (először kevesebb, majd ahogy repednek szét a szemek és fő a szőlő, annál több), ezeket szűrővel szedegessük le (a magszedegetést úgy másfél órás főzés után kezdtem el...). Na, én itt meguntam egy idő után, mert még most is a magot szedegethetném, ha a könyv szerint teszem...szóval nekiestem a botmixerrel (kiszedve a fahéjdarabot; és tudván, hogy a szőlőmagokat úgysem darálja be...), majd átszűrtem egy zománcos szűrőn, és visszaraktam főni. Nagyjából két órán keresztül főtt egyébként...vagy kicsit több...én a végén beletettem egy zacskó zselatint is, mert jobban szeretném azt, hogy ne legyen nagyon folyékony a lekvárom (ez a receptben nincs benne). A zselatinnal is átturmixoltam és kicsit rotyogtattam még. Majd tiszta üvegekbe töltöttem, lezártam erősen és fejreállítottam 5-10 percre. Visszafordítottam, felcímkéztem az üvegeket és mehet is a kamrapolcra...már akinek van, nekem nincs sajnos...de az étkezőszekrényben is jó helye van a lekvároknak!

Hordós savanyúság - otthon, házilag

Mindig szerettem volna kipróbálni ezt a savanyúságot, csak valahogy sosem volt kedvem/időm, stb. Idén koranyáron láttam egy kis 10 literes műanyag hordócskát leakciózva, és akkor tudtam, hogy ez az év lesz az, amikor a házi csalamádéval talán nem fogok felsülni. Eddig is csináltam pár alkalommal, de mind megbarnultak egy idő után, ehetetlenné váltak, így nem is volt túl nagy a lelkesedésem.

A recep innen való, én a 10 lteres hordóra számítva írtam meg a hozzávalókat.


- 2,5 liter víz
- 1,5 dl 20 %-os ecet
- 200 gr cukor
- 125 gr só
- 75 gr nátrium benzoát
- 100 gr borkénpor
- torma
- kapor
- babérlevél
- egész bors
- borókabogyó
- mustármag
- koriander

- és a legfontosabbak: a ZÖLDSÉGEK (gyakorlatilag bármilyen zöldségféle lehet, csak alaposan mossuk meg, mielőtt a hordóba tesszük felaprítva.)

Amúgy sok titka nincs az egésznek, a levet a fűszerekkel, az ecwettel, cukorral és sóval elkészítjük, a hordóba öntjük és a felaprított zöldségeket beledobáljk a hordóba. 

A vödör tartalmát folyamatosan lehet feltölteni, ahogyan teremnek a kertben a zöldségek, vagy ahogyan hozzájutunk egyéb beszerzési forrásból. Kb. 8 nap múlva lesz fogyasztható az eltett savanyúság.

Fontos, hogy kézzel-fémmel nem szabad belenyúlni a lébe, kizárólag műanyag kanállal/csipesszel! Érdemes az első napokban kevergetni, illetőleg ha beleteszünk egy újabb zöldség adagot, másnap/harmadnap át szoktam kavargatni.

Én már többször  pakoltam hozzá sokmindent a kezdetekhez képest. Mikor mit láttam meg a piacon, vagy szedegettem pár már tuti meg  nem pirosodó paradicsomot itthon...Nagyon jól működik ez a dolog, és igazán ízletes csalamádét kapunk! :)

Ma (2015. szeptember 8.) újabb adag cukkini, paprika és kicsike koktélpradicsom került a hordóba (két napja egy nagy fej káposztát vágtam össze).

Így néz ki most a savanyúság a hordóban:

Tönkölyös kenyér

Szeretem a liszteket keverni egy-egy kenyérhez, és sokkal jobban szeretem, ha színe van a kenyérnek :). Most a tönkölylisztre és teljes kiőrlésű búza kenyérlisztre esett a választásom a BL80 mellett. (Az alapok persze Limarától vannak, de folyton variálok....:D.) 

A tönkölyös kenyér hozzávalói:

- 350 gramm BL80 kenyérliszt
- 100 gramm TGL300 teljes kiőrlésű tönkölybúza liszt
- 50 gramm teljes kiőrlésű búza kenyérliszt
- 250 gramm öregtészta
- 2 ek olaj
- 2 tk só
- 10 gramm FRISS élesztő
- nagyjából 325 ml víz (ez változhat az éppen használt liszt minőségétől)
- 2-3 evőkanál tönkölykorpa a szóráshoz

A hozzávalókat a dagasztógép üstjébe mérem, és hagyom, hogy a gép alaposan kidolgozza a tésztát (nálam ez kb. 15 perc szokott lenni), folyamatosan figyelem az elején, hogy elég-e (vagy éppen túl sok) a víz, aztán amikor látom, hogy rendben van minden, magára hagyom negyed órára a gépet. Ezután átteszem egy tálba (most éppen egy zománcos), letakarom egy konyharuhával és hagyom, hogy a duplájára keljen. Ez nagyjából 40-45 perc alatt meg is történik, a kelési idő alatt egyszer kicsit át lehet gyurmázni a tésztát. A duplázódás után megformázom (persze óvatosan, hogy azért maradjon némi levegő a tésztában is), és a sütőtálba helyezem, majd rá a fedőt, és megint a duplájára kelesztem (ebben a mostani időben ez nekem 40 perc volt). A sütőt előmelegítjük 230 fokra, a megkelt kenyérkénket lespricceljük hideg vízzel, megszórjuk a tönkölykorpával, majd pengével bevágjuk a tetejét, visszatesszük a fedőt és mehet a sütőbe. 15 perc után vegyük vissza a hőfokot kb. 200-ra és további harminc percig süssük kenyérkénket, majd óvatosan vegyük le a fedőt, és ha úgy látjuk, tegyük vissza edény nélkül is még pár percre a sütőbe. Ezután rácson hagyjuk kihűlni! :)

Az én pizzaszószom

Az én házi pizzaszószom így készül:

- 500 ml paradicsomlé
- bazsalikom (friss vagy szárított is jó)
- 4 ek liszt
- 2 szelet finom, ízes sonka
- 6 karika csípős szalámi
- 1 kápia paprika
- 1 gerezd fokhagyma
- cukor, só, bors ízlés szerint

A paradicsomlét elkezdjük főzni, majd hozzáadjuk a bazsalikomot, és a liszttel besűrítjük. Levesszük a tűzről, elővesszük a botmixerünket és a szószhoz tesszük a sonkát, szalámit, karikára vágott kápia paprikát, fokhagymát és sózzuk, cukrozzuk ízlés szerint. :) Visszatesszük a tűzre még kicsit, aztán megborsozzuk, elkeverjük és hagyjuk kihűlni, hogy aztán arra használhassuk, amire akarjuk. Akár pizzára kenni, akár pizzás csigához. :)

Túrós pogácsák

Marci holnap megy Siófokra, így gondoltam, sütök nekik kis pogácsát :). A túrósra esett a választásom. Egy alap kelt pogácsa receptet kerestem, aztán elfelejtettem...és próbálkoztam egyedül....Azt hiszem, elég jól sikerült, de ezt majd holnap eldöntik a fiúk :).

Hozzávalók:
- 600 gramm finomliszt
- 350 gramm túró
- 180 gramm natúr joghurt/vagy tejföl/vagy kefír
- 135 gram vaj
- 20 gramm FRISS élesztő
- 1 db tojás
- 2 kk só
- 1 kk cukor
- a kenéshez és a szóráshoz: 1 tojás, reszelt sajt

A hozzávalókat a dagasztógép üstjébe mérjük, és hagyjuk, hogy a gép végezze a munkáját. Lágy, de nem ragadós (max. kicsit és az is könnyen lejön a kezünkről) tésztát kapunk, amit tegyünk zacskóba és két-három órára tegyünk hűtőszekrénybe (vagy akár egy éjszakára is). Nyújtsuk ki 1-2 ujjnyi vastagra, kenjük meg tojássárgájával, szórjuk meg reszelt sajttal és pogácsaszaggatóval szaggassuk ki. Tegyük a tepsire őket - azért ne túl szorosan egymás mellé - és fél óra pihenő után mehetnek a 200-220 fokra előmelegített sütőbe. Nálam 14-15 percig sültek, míg szép, piros színűek lettek. Rácson hagyjuk kihűlni a pogikat (vagy már melegében falatozhatunk belőlük...).
Jó étvágyat!

Raguval töltött leveles kosárkák

Mindig is szerettem volna olyan kisméretű piteformát, aminek kivehető alja van. Tavaly Siófokon sikerült is a Gasztrocentrumnál, de mostanáig valahogy mégsem került elő....

Szóval akkor a recept (4 fő részére - 4 formához):

- két csomag jó minőségű bolti leveles tészta (ha idő és kedv van, természetesen a házi készítésű is jó ;))
- 500 gr darált hús
- 2 db cukkini (vékonyka, bébiméretű - még véletlenül sem az a nagy, amit tölteni szoktunk)
- 1 db padlizsán
- fokhagyma
- 1 doboz hámozott paradicsom
- só
- bors
- bazsalikom
- 1 kis fej hagyma
- kevéske zsír

- tojásfény: 1 tojás sárgája + 1 ek tej a kenéshez

A kevés zsíron az apróra vágott hagymát megpároljuk, rátesszük a darált húst, és addig pirítjuk, míg elveszti a nyers hús színét. Ezután hozzáadjuk a megmosott, felkockázott és előre besózott cukkinit és padlizsánt, az aprított fokhagymát; sózzuk, borsozzuk és teszünk hozzá egy kis bazsalikomot is. Mikor félig megpuhult, akkor hozzáöntjük a paradicsomkonzervet is, és jól összepároljuk, összefőzzük az egészet. Kóstolgatjuk, és ízesítjük, ahogy kívánjuk. Én a vége felé teszek bele még friss bazsalikomot és a maradék aprított fokhagymát is. Akkor van kész a ragu, ha elfőtt gyakorlatilag az összes folyadék alóla, figyeljünk erre oda, mert könnyen odakaphat, megéghet.

A kész leveles tésztát kitekerjük, az egyikből a piteforma segítségével négy lapot kiszúrunk (ez lesz majd a teteje), a másik tésztát pedig elosztjuk négyfelé és kibéleljük a formákat. A már nem forró raguval megtöltjük a tésztával kibélelt formát, a széleket tojásfénnyel megkenjük, és a formával kiszúrt lapokat (amiket előbb pár helyen bevágtuk előre, a sütés közben távozó gőz miatt) rátesszük a ragu tetejére, kicsit lenyomkodjuk a széleket és megkenjük a tetejét tojásénnyel. Kb. 190-200 fokra előmelegített sütőbe toljuk a tepsire tett formákat és szép pirosra sütjük, én nagyjából 15-20 percig sütöttem.

 

(A formákat nem kentem ki, nem szórtam be semmivel, a leveles tészta elég zsíros volt ahhoz, hogy ne ragadjon bele a tészta.)

Molnárka

Imádom a molnárkát, és most a sárga túró készítésekor maradt savó (a sárga túró miatt ráadásul édeskés) remekül kínálta magát, hogy ezzel süssem tej helyett a molnárkát.

A recept teljes mértkben Limara oldaláról származik, egész pontosan innen: Molnárka II, annyi változtatással, hogy én tej helyett savót használtam és a burgonyapelyhet elhagytam

Hozzávalók:

• 60 dkg finomliszt
• 1 tk. só
• 3 ek. cukor
• 1 tojás
• 140 g joghurt 
• 1,5 dl tej
• 10 dkg puha vaj
• 3 dkg friss élesztő

A vaj kivételével az összes hozzávalót a dagasztógép táljába mérjük. Elindítjuk a dagasztást. 3-4 perc után, amikor már összeállt a tésztánk több részletben hozzáadjuk a puha vajat, mindig megvárva, hogy az előzőt beledolgozza a gép.

A bedagasztott tésztát kelesztőtálba tesszük, 30-35 perc után enyhén lisztezett felületre borítjuk. Ha nagyon precízek akarunk lenni, akkor egy mérleg segítségével 100-110 g-os darabokra vágjuk, ha nem, akkor szemre osztjuk el 10-12 darabba.

A kimért tésztákat gömbölyítjük, letakarjuk és 10-15 percig pihenni hagyjuk, majd formázzuk. A molnárkákat sütőpapíros tepsire ültetjük, egymástól távol és megint letakarjuk. Így kelesztjük 30-40 percig. A sütőt előmelegítjük 180 fokra (én kb. 200-ra melegítettem). A megkelt tésztákat egy egész felvert tojással lekenjük, tetejükre szezámmagot szórunk és kb. 15-17 perc alatt pirosra sütjük, majd rácson hagyjuk kihűlni.

 

Köszi, Limara a receptet! :) 

Barhesz

 

A barhesz vagy hálá (challah) a zsidó konyha süteménye, burgonyás kelt fonott kalács vagy fonott kenyér. A zsidó étkezési hagyományokat őrző családokban a péntek este kezdődő szombat megszokott eledele az asztalon.

Tésztája tkp. lisztből és főtt burgányából készül. A tésztából csíkokat alakítanak ki. Hármas, négyes, vagy még többszörös fonással készül. Szombatra hosszúkás, az őszi nagyünnepekre kerek formában sütik. Mazsola is kerülhet bele, a tetejét mákkal és/vagy szezámmal szórják meg.

A burgonyás változattal találkoztam először, a wikipedia is erről ír....így nem nyugodtam, míg egy olyan receptet nem találtam, amiben krumpli van...merthogy rengeteg olyan is van, mint a foszlós kalács...édes...de én úgy voltam vele, hogy ez valami más, így nem lehet édes... :D Találtam is egy zsidó szakácskönyvet (Drótpostagalamb recepttára 44. könyv) a neten, úgyhogy ki is nyomtattam, és szorgosan fogok mást is főzni-sütni belőle, mert ez egy kincsestár...olyan kaják vannak, hogy csuda! :)

Na, de térjünk vissza a barheszre, íme a recept (hozzávalók és elkészítés): 

Hozzávalók (3 db majdnem egykilós barhesz lesz):

- 1500 gr BL55 finomliszt
- 2 db közepes főtt burgonya, áttörve/lereszelve
- 20 gr friss élesztő
- 3 kk só
- 1 kk cukor
- 3 ek olaj
- a burgonya összes főzővize (ami nagyjából 3 dl volt nálam) + langyos víz szükség szerint

A hozzávalókat a dagasztógép üstjébe mérjük, a burgonya főzővizét is. A többi folyadékot folyamatosan adagoljuk és apránként, úgy, hogy a rugalmas tésztát kapjunk. Alaposan kidgasztatjuk a géppel a tésztát és két órán át lefedve kelesztjük. Ezután három részre osztjuk a tésztát (használhatunk mérleget is), majd mindhármat 4 részre. (Összesen 3x4 darabka tésztánk lesz.) Gömbölyítsük mindet, és 10 percig pihentessük, majd sodorjunk hosszú hurkákat/kígyókat (kinek hogy tetszik) és az alábbi videó alapján fonjuk meg a kalácsainkat. (Minket majd a négy kígyóból való fonás fog érdekelni...)

Tegyük a barheszeket egy-egy tepsire, takarjuk le konyharuhával és hagyjuk további fél órát kelni. Tojássárgával kenjük le, és szórjuk meg mákkal/szezámmal (vagy akár mindkettővel) és mérsékelt tűzön süssük pirosra (kb. 190-200 fokon 35 percig tartott nálam). Rácson hagyjuk kihűlni...ha mákunk van (márpedig van, mert szórtunk a tetejére), akkor még cserepek is lesznek rajta :).

Ha ettetek már finomat...hmmmmmm....kalácsízű és állagú, de kenyér (nincs benne se tej, se tojás). Minden porcikájában....valami mennyei!! :)

Sparhelt (sparherd, teathűzhely...meg még millió neve van...)

Élénken él még emlékeimben a mamánál levő, széles változat, ami a konyhában volt, és egy kis keskeny darab is adott némi meleget a kisszobában...összegyűjtögettem párat...csak ihletként...ha egyszer lesz saját házunk, ahol csak mi leszünk, ott biztosan lesz ilyen... <3

A salgó tűzhely hatásfoka 79% vagyis veszteségként csak a kürtőn távozó meleget kell számolnunk. Egy vasárnapi családi ebéd megfőzése közben befűthetjük vele a helyiséget, miközben az ünnepi lakoma is elkészül. A sparheltnek láttuk már olyan változatát is, ahol a sütő másik oldalán egy víztartály volt beépítve a főzőlapba, így főzés közben a melegvíz is folyamatosan készenlétben volt, a fedelén keresztül öntötték be a vizet és egy oldalsó csap segítségével tudták leengedni.  Ha elvonatkoztatunk a ma megszokott konyhai géparzenáltól, láthatjuk ez az egyszerű tűzhelykályha ugyanazon energiával képes fűteni, miközben többféle ételt süthetünk, főzhetünk és e közben pedig még melegvizet is szolgáltat. A műszaki adatlap szerint az 5 kw-os tűzhellyel befűthető 100-120 légköbméter. A külső burkolat ne tévesszen meg minket, ha arrébb kell tenni, igencsak meglepődhetünk, hiszen belül ki van samottal rakva. Nagyanyáink nem csak a tüzifával, hanem különböző mezőgazdasági termények hulladékával is pl.: kukoricacsutkával, napraforgószárral is fűtöttek benne. Begyújtáskor papírt, szalmát és vékonyabb gyújtóst használtak, majd napközben szükség szerint fával vagy kukoricacsutkával fűtöttek.

Ma már megszoktuk, hogy csak tekerünk egyett vagy nyomkodjuk a gombot, ha nagyobb vagy kisebb "lángra" van szükségünk, addig a sparhelten az edény helyének változtatásával lehet szabályozni a hőmennyiséget. A főzés kezdetekor az edény a sparhelt elejére került, ha felforrt az étel, oldalra, vagy a hátulsó részre húzták, hogy lassabb tűzön rotyogjon. Ha nagy lángra volt szükség, kiemelték valamelyik karikát, és a lábast a helyére illesztették. Így sütötték például a palacsintát is. A kész étel melegentartására is volt lehetőség, egészen oldalra húzva vagy rácsra téve. A sütőt nem csak finomabbnál finomabb kenyerek, sütemények, húsok sütésére használták hanem ételmelegítésre és aszalásra is. Ma már külön állíthatjuk sütőinket, azszerint, hogy mit és hogyan szeretnénk megsütni. A sparheltnél nagyon egyszerűen megoldották, ha a tepsit a sütő lemez aljára rakták akkor az alja melegedett erőteljesebben, ha pedig a sínre a sütő középére, akkor középen minden oldalról egyenletesen kapta a meleget. Ha egy időben több tepsiben sütöttek, akkor félidőben megcserélték a tepsiket.

Nem szükségesek különleges edények, a zománcos (babos) lábasok, fazekak , tepsik és a vas/lemez változatuk volt a leggyakrabban használt, a mázas kerámiák mellett. (forrás: http://www.szebbotthont.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=193&catid=8)

 

Rozskovászos félbarna vekni

Már megint vekni :). Azért vekni, mert egy kiló alatt van ez a kis kenyérke. Konkrétan 750 gramm (nagyjából), és azért ennyi, mert ez a méret/mennyiség nekünk nagyon bevált.

A félbarna kenyérliszt  (BL112) nagyon jó a kenyérsütéshez, így most ezzel, kis BL80-as kenyérliszttel és rozskovásszal, és kis élesztő hozzáadásával készítettem ezt a veknit.

Hozzávalók:
- 18 dkg aktív rozskovász (teljes kiőrlésű rozslisztből/RL190)
- 190 gr BL112 félbarna kenyérliszt
- 185 gr BL80 fehér kenyérliszt
- 7 gramm FRISS élesztő
- 1,5 ek olaj
- kb. 220-250 ml víz
- 1,5 kk só

A só kivételével a hozzávalókat a dagasztógép üstjébe mérjük, és hagyjuk a gépet pár percre dolgozni, majd kikapcsoljuk és 10 percig letakarva pihentetjük. Ekkor kell hozzáadni a sót, majd egy rendes dagasztást végeztetni a géppel, nagyjából 10 percig. Szép, sima, lágy, selymes, nem ragadós tésztát kéne kapjunk :). Miután áttettem a kelesztőtálba, 30 perc után meghajtogatom először, majd további 30 perc után másodszor, és még további 30 perc után formázom és megy a sütőedénybe kelni még nagyjából 30-40 percet (szoktam nézegetni, az ujjpróbával eldönteni, hogy megkelt-e már...előfordul, hogy 50 perc is kell neki)

A kenyeret (fedeles sütőedényben) 230 fokra előmelegített sütőben kezdjük sütni. Mielőtt a sütőbe tesszük, a kenyeret spricceljük meg hideg vízzel, vágjuk be pár helyen, vigyázzunk azért, hogy ne túl mélyen, tegyük a sütőedényre a fedőt, majd toljuk be a sütőbe. Kb. 15 percig süssük magas hőfokon, utána vegyük vissza úgy 200-210 fokra, és még 30 percig süssük. Ha kész, akkor vegyük ki, a fedőt vegyük le óvatosan (kiáramló gőzre vigyázni!!!), és ha úgy ítéljük meg, tegyük még pár percre vissza a sütőbe. Miután kész, tegyük rácsra, spricceljük le ismét hideg vízzel és vigyük ki a hidegre :), én kitettem az udvarra, az asztal tetejére, és izgultam, hogy a macska ne akarja megkóstolni :D.

KIEGÉSZÍTÉS: A liszteket tetszőlegesen variálhatjuk. A hajtogatást csak úgy lazán végezzük: kézzel kilapogatjuk, vagy megpörgethetjük a kezünkön, mint a pizzát, vagy húzkodjuk, mint a rétest, és utána lazán összehajtogatjuk.

A kenyeret közvetlenül a sütés előtt vágom be.

A folyadékkal bánjunk óvatosan, először inkább csak kevesebbet tegyünk hozzá, mint amit a recept ír, mert minden liszt más-más mennyiségű folyadékot tud felvenni (minél jobb minőségű, annál többet).

Különböző sütők különböző módon sütnek, erre is érdemes odafigyelni és kitapasztalni.

Kovászos vekni

A minap sütöttem a magos kovászos-öreges veknit, ami nagyon klassz lett. Ott még az (egyszer) etetett öregtésztát használtam kis öregtésztával és élesztővel kombinálva.

Reggel, mikor elvettem a magos veknihez a teljes kiőrlésű búzaliszttel etetett öregtésztából (tk. már kovászból), a maradékot megint megetettem (teljes kiőrlésű búzaliszttel), letakartam és állni hagytam huzatmentes helyen (én most a mikróba tettem). Este ismét elvettem egy adagot, betettem egy zárható dobozba és úgy ment az egész a hűtőbe. Ami megmaradt, azt ismét megetettem (teljes kiőrlésű rozsliszttel) és eltettem éjszakára a mikróba. 

Gyönyörűen és hamar felfutott, szinte a triplájára is, úgyhogy reggel nekiláttam a veknicskémnek. Mivel nekem nagyon bevált a 75%-os kenyér méretileg, így ez volt a kiindulási alapom. A módszernél pedig Limara sokmagvas kenyerénél leírtakat próbáltam követni, de aztán valahogy azt láttam, hogy még nem bubisodik úgy a tészta, így kicsit változtattam a dolgon.

De nagyon előreszaladtam, íme előbb a hozzávalók a kovászos veknihez:

- 375 gramm BL80 kenyérliszt

- 190 gramm az aktív kovászból

- kb. 220 ml hideg víz (óvatosan bánni a vízzel, először inkább kevesebbet...)

- 1,5 ek olaj

- 1,5 kk só

A só kivételével a hozzávalókat a dagasztógép üstjébe mértem, a vízzel óvatos voltam, inkább kevesebbet tegyünk először, aztán, ha szükséges, pótolhatjuk később...A dagasztógép elkészítette a tésztát, majd letakarva kb. 10 percig pihent, ezután hozzáadtam a sót és 10 perc intenzív dagasztás következett. Ezután egy vékonyan kiolajozott tálba tettem a tésztát, letakartam. Félóránként kellett hajtogatni pár alkalommal, azt hiszem, hogy talán háromszor. Nos, én úgy láttam, hogy kevés a bubi a tésztában a harmadik alkalom után, így még kb. kétszer hajtogattam fél óránként, majd még kétszer óránként. Ezután nagyon óvatosan megformáztam, és betettem a sütőtálba, amit kitettem a hideg előszobába úgy két órára. Nézegettem folyamatosan, féltem, hogy túlkel...de nagyon jól nézett ki. Rettenetesen izgultam, hogy fog sikerülni :). A sütőt előmelegítettem, a kenyeret kiemeltem a tálból, a tálat is betettem a sütőbe melegedni. A kenyeret közben a pulton hagytam, megszórtam liszttel, és letakartam. Mikor bemelegedett a sütő, kivettem az edényt, beletettem óvatosan a kenyeret, bevágtam, lespricceltem hideg vízzel, vissza a fedőt, és gyorsan vissza a sütőbe. A szokásos sütési időmet követtem: 15 perc 230-240 fokon, 30 perc 210-220 fokon, fedő és edény nélkül még öt perc 210-220 fokon. Mikor szépre sült, akkor kivettem, rácsra tettem, lespricceltem, és ment a hidegre cserepesedni! :)

Azt hiszem, jól sikerült! Ti hogy gondoljátok?

Magos kovászos-öreges vekni

Tegnap este kivettem a rozsos öregtésztából egy kisebb darabkát (talán olyan 8 dkg lehetett), megetettem ugyanennyi liszttel és vízzel, letakartam, és békén hagytam éjszakára. Reggel elvettem belőle nagyjából úgy 12 dekát és félretettem. Ami megmaradt, ahhoz adtam 9 deka vizet és teljes kiőrlésű búzalisztet, elkevertem, letakartam és ment a mikróba pihenni. Amit kivettem, azt a dagasztógép üstjébe tettem a kenyérke többi hozzávalójval együtt, amik ezek voltak:

- 6 dkg öregtészta (a 12 dekányi kovászolt öregtésztán kívül)

- 375 gr liszt (15 dkg BL112, 15 dkg BL80, a többi pedig teljes kiőrlésű búza)

- 270 ml víz

- 1,5 ek olaj

- 1,5 ek só

- 8 gr friss élesztő

- 2-3 evőkanál vegyes magvak

Az összes hozzávalót a dagasztógép üstjébe mértem, majd szép, sima, nem ragadós tésztát készítettem, áttettem egy tálba, és konyharuhával letakarva kb. 45 percig pihentettem, közben egyszer átgyurmáztam. Ezután óvatosan megformáztam, igyekeztem szorosan lenyomkodni, de vigyázva arra is, hogy a levegőt ne nyomkorásszam ki belőle, és a sütőtálba tettem, lefedtem, majd további 40-45 percig pihentettem, kelesztettem. Közben a sütőt előmelegítettem 230 fokra. Sütés előtt a kenyeret lespricceltem hideg vízzel, bevagdostam, visszatettem a fedőt rá és már ment is a sütőbe. 15 percig sült magas hőfokon, majd visszavettem úgy 200-210 fokra és még fél órát sült. A vége felé le lehet venni a tetejét a sütőedénynek, sőt edény nélkül is visszamehet még a sütőbe, ha kicsit pirosabban szeretjük. Amikor kész, tegyük rácsra és spricceljük le hideg vízzel, tegyük hűvös helyre, és hagyjuk kihűlni!

Nádudvari kifli

Ismét Márti barátnőm receptjét sütöttem (van egy kis könyvecském, pár éve abba írkáltam minden érdekes receptet fel, ami valamiért érdekelt), nagyon sok lesz belőle, cserébe nagyon hamar el is fog fogyni!

Hozzávalók:
- 1 kg BL55 liszt
- 6 dl langyos tej
- 1 evőkanál cukor
- 1,5 evőkanál só
- 1,5 csomag friss élesztő (én egy egész kockát, meg egy picikét tettem még bele)
- 2 dl olaj

- a lekenéshez 1 db tojás

A hozzávalókból a dagasztógép segítségével elkészítjük a tésztát, majd nagyjából 40 percig letakarva pihentetjük. Ezután 8 részre osztjuk a tésztát, mindegyik darabot gömbölyítjük, majd letekarva kb. 10 percig pihentetjük, hogy aztán a gömböckéket könnyedén körlappá nyújthassuk. Ezeket a körlapokat pizzavágóval (vagy akármi mással) 8 cikkre vágjuk, mindegyik cikket kifli formájúra feltekerjük (lehet sonkát, sajtot, akármit tenni bele) és sütőpapíros tepsire fektetjük. Leknjük felvert tojással, majd fél órát pihentetjük még (nem kell letakarni, mert nem fog kiszáradni a tojásos kencézés miatt).

 200 fokra előmelegített sütőben szép pirosra sütjük, én kb. 22-24 percig sütöttem, rácsra tettem hűlni, majd egy csúcsszuper zománcos vájlingba kerültek a kiflik :)!