Rozsos cipó

Rozsos öregtésztával készült a mai cipócska. Bár nem is kéne becézni, mert kicsit nagyobbra nőtt, mint ahogy én azt elképzeltem...a kenyér szelleme vicceskedni próbált, és kitöltötte a cipó a sütőedényt (jelen esetben jénai aljat és zepter fedőt).

Hozzávalók:

30 dkg öregtészta (rozslisztes)
390 gr BL80 kenyérliszt
5 dkg amaránt liszt
5 dkg lenmagliszt
1 dkg élesztő
2 tk só
2 evőkanál olaj
kb. 2,6 dl víz (vagy picit több, attól függ, hogy mennyi vizet vesz fel a liszt)

A hozzávalókat a dagasztógépbe tesszük, és elkészítjük a tésztát. Kelesztőtálban megkelesztjük, félidőben átgyúrjuk finoman, majd a kelesztés végén megformázzuk és a sütőedénybe tesszük, és még így is hagyjuk kelni. 230 fokra beállítjuk a sütőt és kb. 40 percig ilyen hőfokon sütjük (a sütőedény fedelét belülről megspricceljük, kenyeret bevágjuk a sütés előtt). Visszavesszük a hőfokot, levesszük a jénai fedelét és még kb. 10-15 percig sütjük (amíg szép piros színe nem lesz). Kivesszük a szépre (készre) sült kenyeret, rácsra tesszük hűlni és hideg vízzel megspricceljük.

Szalagos török zsemle

Már megint török...és már megint zsemle :). Nekem nagyon tetszenek ezek a török péksütemény receptek, így fogadjátok ezt is szeretettel!!!

Hozzávalók:
1 tojás  
1 csésze tej (200 ml)
1 evőkanál kristálycukor
1 teáskanál só
2 dkg élesztő
3 csésze liszt  
4-5 ek olaj 

+ két evőkanál szobahőmérsékletű vaj, egy tojás a zselék megkenéséhez és fekete kömény vagy szezám a szóráshoz. 

A tészta hozzávalóit a dagasztógéppel elkészíttetjük, kelesztőtálba tesszük és hagyjuk megkelni. Kis gombócokat formálunk (8 db-ot) és konyharuha alatt pihentetjük kb. 10-15 percig. Ezután ovális alakúra kinyújtjuk, megkenjük a vajjal, derelyevágóval felcsíkozzuk és sréhen feltekerjük, majd egyik véget a másik alá hajtjuk. Sütőlemezre tesszük, letakarva még fél órát pihentetjük, megkenjük tojással és megszórjuk a magokkal. 200-220 fokra előmelegített sütőbe tesszük és szépre sütjük :). Ez kb. 30-40 perc. Üresen egy pohár tejjel, vagy vajjal megkenve valami isteni, és hát szerintem szendvicsnek sem utolsó...:))).

Zsemle tízóraira

A tegnapi kenyérkét ma vacsira megesszük, így nem maradna holnapra a gyerekeknek, ezért úgy döntöttem, hogy gyorsan sütök egy adag zsemlét. Rozslisztes öregtésztám van itthon, úgyhogy az került a többi hozzávalóhoz és még egy kis rozsliszt. A kiindulópont Limara zsemléje volt. Én a burgonyapelyhet és az aszkorbinsavat teljesen elhagytam, és cukorból is csak fél kanálkával tettem bele, és a lisztből öt dekányit lenmagliszttel helyettesítettem.

Zsemle tésztája:
- 3 dl víz
- 2 tk. só
- csipet aszkorbin
- 2 ek. olaj
- 20 dkgöregtészta
- 45 dkg BL 80 liszt
- 5 dkg lenmagliszt
- 1 tk. cukor
- 1,5 dkg élesztő

Az egészet a dagasztótál üstjébe mértem, és jól kidolgoztattam a tésztát, majd kelesztőtálba tettem, és hagytam megkelni. 8 kis gömböckét formáztam, konyharuha alatt 10 percet pihent, majd újból gömbölyítettem őket, és ekkor már mentek a sütőpapíros tepsire. A sütőt kb. 220 fokra előmelegítettem, kis jénaiban vizet is tettem be, hogy legyen némi gőz...majd a zsemléket alaposan lespricceltem hideg vízzel és úgy toltam irtó gyorsan a sütőbe. Amikor kész volt, akkor rácson hagytam őket hűlni, kicsit a kivétel után is megspricceltem még vízzel....

Hamburgerzsemle

Hozzávalók:
- 60 dkg liszt 
- 2 dl langyos tej
- 2 dkg élesztő
- 2 evőkanál cukor
- 1 teáskanál só
- 1 tojás
- kb. 1 dl tejföl/natúr joghurt/kefir
- 1 db tojás
- 4 evőkanál olaj
a teteje megkenéséhez +1 tojás és szezámmag (vagy bármilyen mag, amit szeretünk)

A hozzávalókat a dagasztógép üstjébe mérem és elindítom, hadd dolgozzon:). A kész tésztát kiveszem, kelesztőtálba teszem és hagyom, hogy megkeljen. Ezután a szilikonos "deszkára" borítom, és 9 egyforma adagra osztom és egyenként kis gombóckákat formázok és sütőpapírral  bélelt tepsire teszem a bucikat. Letakarom és hagyom a duplájára kelni, majd megkenem felvert tojással, megszórom a magokkal és 180 fokra előmelegített sütőbe tolom a tepsit és szépre sütöm a burgerzsemléket.

A recept Limarától van:), hangyányit változtattam rajta.

Amaránt

Mai csavargásom alkalmával vásároltam egy bio boltban amaránt lisztet. Sokszor találkoztam már vele a különböző kenyér recepteknél, így hajtott a kíváncsiság, hogy kipróbáljam. Miután gluténmentes liszt, ezért az ára is igen magas volt, de mivel én nem gluténmentes receptekhez szeretném használni, hanem inkább csak kiegészítő lisztként, így megvettem. Mellé vettem még egy csomag lenmag lisztet is, erről később fogok majd írni. Most megpróbálom összeszedni a netről, amit az amaránt lisztről tudni lehet és érdemes.

Az amaránt (Amaranthus spp.) egy kiterjedt növénycsalád, a disznóparéjfélék tagja. Kultúrnövényként Amerikában volt jelentős, a nagy földrajzi felfedezések előtt: az őslakosok egyik legfontosabb terménye volt, a babbal, kukoricával, burgonyával egyenértékű élelmiszer a számukra.
 Azték, inka, maja régészeti leletek, források szerint a termesztése az ottani ősi társadalmakban legalább hatezer éve folyt, zöld növényként (a spenóthoz hasonlóan) és őrölt magjait (kenyérfélék sütésére) egyaránt használták. Európában viszont, ellentétben a többi, hatalmas jelentőségű, Amerikában megismert kultúrnövénnyel, évszázadokig nem terjedt el, sőt, a hódítók egyike, Cortez az őslakosok számára is betiltotta a termesztését.

A biotáplálkozás divatba jöttével fedezték fel újra a hetvenes években, azóta termesztik Európában is, például Németországban. Kétszikű, zárvatermő, egyéves növény, a szél porozza be, ezért sok faja kereszteződött. Szegfűvirágzata többféle színű lehet. Dísznövényként leginkább a vörös virágú fajta terjedt el.

Miért jó?
Ez az "álgabona" számos értékes összetevőt hordoz, a hagyományos gabonafélékkel összehasonlítva kitűnik, hogy szénhidráttartalma kisebb, a fehérje-, zsír-, rost- és ásványianyag-tartalma azonban jóval gazdagabb amazokénál. Táplálkozási értékét növeli, hogy jelentős mennyiségű lizin található benne (ez egy esszenciális aminosav, amely az izomépítésben és regenerációban fontos szerepet játszik, jó hatású érelmeszesedés ellen, és gátolja a rákos sejtek kialakulását).

Biológiailag jól hasznosuló vasból, kalciumból, cinkből és magnéziumból is a búzalisztnek a többszörösét tartalmazza. Bőségesen találhatunk benne vitaminokat is: riboflavin-, niacin- és tokoferol is van benne, sőt, a többi gabonától eltérően a B1 és az E vitaminon kívül aszkorbinsavat (C-vitamint) is tartalmaz. A mag telítetlen zsírsavakban is gazdag, és hasznos, hogy élelmi rostanyaga is jelentős, 7-15 százalékos.

Szerencsés körülmény, hogy az amarántot lisztérzékenyek is fogyaszthatják, mert fehérjéje gluténmentes, nem tartalmaz gliadint. 

 

Hogyan fogyasszuk?
 

Vannak amarántfajták, amelyeket inkább a leveleiért termesztenek, másokat inkább a magnyerés érdekében, de mindegyik amarántnövénynek a levelei és magjai egyaránt alkalmasak fogyasztásra. Levele a spenóthoz vagy a mángoldhoz hasonlóan készíthető el levesnek vagy főzeléknek.
 A magja pedig legalább annyiféleképpen hasznosítható, mint bármelyik kenyérgabonánk: pirított, puffasztott, pattogatott, extrudált termékeket is készítenek belőle, amelyek például müzlibe keverhetők, de melasszal, mézzel magukban is kedveltek. Őrleményéből kását, krémlevest, lisztjéből (magas keményítőtartalma miatt) kenyeret, tésztákat, süteményeket, pudingféléket lehet készíteni. Panírozáshoz is alkalmas. Sósan és édesen is elkészíthető, mivel meglehetősen semleges az íze.

 

Tippek-tanácsok
Az amaránt többfajta diétás étrendbe is jól beilleszthető, például energiaszegény, súlycsökkentő kúrába, illetve cukorbetegek, lisztérzékenyek számára.

Házi kenyérsütéshez nem kell "tisztán" használni, legszerencsésebb egy-három arányban búzaliszttel keverni az amaránt lisztet. Hasonlóképpen gazdagíthatunk vele gyakorlatilag bármilyen, hagyományos liszttel készülő ételt. 

 

Érdekességek
 

Egy azték forrás szerint Montezuma, az utolsó azték uralkodó évente 5000 tonna kukoricát és 3700 tonna amaránt magot szedetett be adóba. Birodalmában az amarántnak különleges szerepe volt, ugyanis vallási ünnepeiken az őrölt amarántmagot embervérrel keverve szakrális szertartáson fogyasztották el. Azonban a nagy földrajzi felfedezések nyomán európai hódítók törtek az ősi birodalmakra, akik tiltották ezeket a rituálékat, így magát az amarántot is betiltották, hogy ne szolgáljon ezen szertartások eszközéül.

Cortez 1519-ben betiltotta az amaránt termesztését, így ennek a növénynek az ismerete, fogyasztása több száz évre mintegy elfelejtődött, visszaszorult Dél- és Közép-Amerika eldugott hegyi falvaiba. 1974-ben az Egyesült Államokbeli Michiganben John Robson vizsgálta az amaránt táplálkozástudományi értékeit, és ennek hatására kezdődött meg az amaránt "rehabilitációja". Európában jóval később, hazánkban pedig inkább csak a legutóbbi években kezdik újra felfedezni, ismerni az amarántot, de manapság termesztik is, különösen Németországban és Ausztriában.

Biokertekben, háztáji gazdaságokban ideális a termesztése, mert igénytelen, szárazságtűrő és ellenáll a legtöbb kártevőnek. Biológiai értékének elismerését jelzi, hogy a NASA az amarántot felvette az űrhajósoknak összeállított élelmi anyagok listájára.

 

(forrás: http://www.hazipatika.com/taplalkozas/zoldseg_gyumolcs/cikkek/amarant_az_aztek_ritualek_novenye/20100223132818)

 

Kefires kifli

Imádjuk a kifliket. Bármilyen formájúan. Dagadtan, vékonyan, görbén....mindegy, hogy milyen:). Úgyhogy ma Limara aludtejes kiflijére esett a választásom. Aludttej helyett kefirt használtam, és csak alaposan bespricceltem vízzel, mielőtt a sütőbe kerültek volna, egyébként nem változtattam semmit:).

Kovász:

• 2 dl víz
• 20 dkg finomliszt
• 1 dkg friss élesztő

Tészta:

• az összes kovász
• 2 tk. só
• 40 dkg finomliszt
• kb. 2 dl kefir
• 5 dkg puha vaj
• + 2 dkg olvasztott vaj

Kenyérsütőgép üstjébe mérjük a kovász hozzávalóit és alaposan összedolgoztatjuk (kb. 5 perc), majd kikapcsoljuk a gépet és 4-5 órán keresztül magára hagyjuk a kovászt.

Ezután hozzáadjuk a többi hozzávalót, a 2 dkg olvasztott vaj kivételével, az aludttejből visszatartunk egy keveset, csak szükség szerint adagoljuk a tésztához.A kenyértésztánál kissé lágyabb, de nem ragacsos tésztát kell készítenünk.

Amikor a dagasztás kész a tésztát kelesztőtálba tesszük, letakarjuk és 35-40 perc alatt duplájára kelesztjük.

Finoman meghintjük liszttel a deszkát (szilikonlapot) és a megkelt tésztát óvatosan ráfordítjuk. 10 egyforma darabba vágjuk. Egyesével gömbölyítjük őket és egy ruhával letakarjuk. 10-15 percig pihenni hagyjuk.

A megkelt kis cipókból először egyesével kb. 20 cm átmérőjű körlapot nyújtunk, ezután egy irányban folytatjuk a nyújtást, hogy ovális formát kapjunk. Olyan vékonyra nyújtjuk, amilyen vékonyra csak tudjuk. Az olvasztott, de nem meleg vajjal vékonyan megkenjük (ettől lesz letekerős), majd feltekerjük a kifliket. meghajlítjuk és sütőpapíros tepsire sorakoztatjuk.

A megformázott kifliket letakarjuk és kb. 30 percig kelni hagyjuk.

Amíg a kiflik kelnek a sütőt előmelegítjük 200 fokra, a megkelt kifliket a forró sütőbe toljuk, előtte alaposan megspricceljük vízzel.

A kiflik sütési ideje kb. 20-25 perc, ha kész, rácsra szedjük őket és kihűtjük.

Fahéjas-kakaós rózsa

Még mindig a török péksütis oldalakat bújom...és köztük találtam erre a csodára :). Miután túltettem magam a fordítási nehézségeken, kicsit ezt a receptet is megvariáltam és megszületett ez a szépség...........és ha a sütés közbeni illatát le lehetne írni............nem is tudom, mit mondhatnék....muszáj kipróbálnotok!!!

Hozzávalók:
- 400 gr liszt
- 1 tk cukor
- fél tk só
- 120 gr meleg tej + még kb. 1 dl
- 17 gr friss élesztő
- 3 evőkanál olvasztott vaj
- 2 normális méretű tojás sárgája

a töltelékhez:
- pár evőkanálnyi lágy vaj
- cukrozott fahéj+kakaó

a locsoláshoz:
kb. 2 dl forró tej, belekeverve 2 tasak vaníliás cukor

Elkészítés:
A 120 gr meleg tejben egy kis cukorral futtassuk fel az élesztőt, majd öntsük a liszttel, sóval, 3 evőkanál olvasztott vajjal, a tojássárgákkal és még nagyjából 1dl tejjel a dagasztógép üstjébe és készítsük el (vagyis a gép) a tésztát. Tegyük kelesztő tálba és hagyjuk megkelni. Miután megkelt 5 db kb. 14 dekás gombócot gömbölyítsünk, fedjük le konyharuhával és hagyjuk kicsit pihenni. Ezután egyenként nyújtsuk ki kb. 25-30 cm hosszú téglalap formára (vagy ovális, ahogy sikerül), kenjük meg a vajjal, szórjuk meg a fahéjas v. kakaós cukorral és tekerjük fel, mint egy bejglit. A kis kígyócskákat hosszában vágjuk félbe, és a két felet csavarjuk össze, majd kerekítsünk belőle egy rózsát, vagy akár karikát, tegyük sütőpapírral bélelt tepsire, fedjük le konyharuhával, kb. fél órát pihentessük ismét. 180 fokra melegítsük elő a sütőt és mielőtt betesszük a tepsit, a maradék olvasztott vajat csepegtessük a rózsácskákra.... Süssük szépre, nekem ez nagyjából 30-40 perc volt, nem emlékszem pontosan, de ezt úgyis látni fogjuk a színéről. Kb. félidőben még meglocsoljuk finoman 2 deci forró tejjel (amiben 2 tasak vaníliáscukrot elkevertünk), és visszatoljuk a sütőbe, ha kell, fordítsunk a tepsin, és vigyázzunk, hogy ne égjen meg. Ha úgy látjuk, hogy kész, vegyük ki, tegyük rácsra és még melegen szórjuk meg bőven porcukorral. És aztán lehet bezsebelni az elismerő szavakat, mert tényleg isteni lett!!! :)

 

a recept forrása: http://www.tarifsepeti.com/hamur-isleri/tarcinli-celenk-corek-tarifi-2493.html