Házi ételízesítő

Annyiszor elterveztem már, hogy készítek itthon házi ételítesítőt....most láttam elérkezettnek az időt rá :).

Fontos, hogy esőben nem érdemes nekikezdeni, mert annyira nyirkos a levegő ilyenkor a lakásban is, hogy nehezebben megy a száradás.

Többféle módon lehet a szárítást végezni: házi készítésű aszalókerettel (kitesszük a napra és hagyjuk, hogy a napocska tegye a dolgát), aszalógéppel és sütőben.

Nekem az aszalógépre esett a választásom. Az összetevőket úgy válogattam össze, mintha egy nagyon jó húslevesbe tenném a zöldségeket.

A HÁZI ÉTELÍZESÍTŐ hozzávalói (megtisztítva):

- 0.5 kg sárgarépa
- 0.25 kg petrezselyemgyökér
- 0.25 kg zellergumó
- 1 kisebb fej karalábé (olyan gyerekökölnyi méret)
- 1.5 fej hagyma
- 1 csokor petrezselyemzöld
- 1 csokor zellerzöld
- 1 kápia paprika kimagozva
- 1 gerezd fokhagyma

Az összes megtisztított, nagyobb darabokra vágott zöldséget a késes aprítóban apróra vágjuk és megaszaljuk a választott módon :). Nekem ez a mennyiség az aszalógépben kb. háromnegyed napot vett igénybe, folyamatosan cserélgetve a tálcákat.

Mikor megszáradt az egész, hagyom kihűlni és a kávédarálón tizedannyi sóval, mint az aszalt zöldségek, porrá őrölöm, száraz üvegbe teszem, kupakot csavarok rá és mehet is a polcra :).

Szőlőlekvár

Elkészültem a szőlőlekvárral is. :)  Úgy látszik, idén nem feltétlenül a hagyományos gyümikből készítem a lekvárokat (azért akadt kivétel...). Biztos felszisszentek, hogy szőlőből lekvárt...miért nem inkább bort :D ?? De lássátok be, két kiló szőlővel nem leszek bornagyhatalom, úgyhogy maradok inkább a lekvárnál :D :D.

 

 
Van nekem két kifejezetten remek könyvem a gyümölcsök és zöldségek tartósításáról. Az egyik Pelle Józsefné Nyári ízek télire c. remekműve, a másik pedig a Nova Szakácskönyvek Házi befőzés c. könyve. A szőlőlekvárt a Novából készítettem, bár elolvastam a másikat is...

Szóval a lekvár hozzávalói:

- 2 kg érett és leszemezett otelló szőlő megmosva, lecsepegtetve
- 60 dkg cukor
- 1 citrom reszelt héja
- 1 darab fahéj

A szőlőt többször, váltott vízben mossuk meg, csöpögtessük és szemezzük le. Rétegenként tegyük a szőlőt a cukorral a lábosba, amiben főzni fogjuk a lekvárt. Fedő nélkül, kis lángon kezdjük főzni. A tetejére feljönnek a magok (először kevesebb, majd ahogy repednek szét a szemek és fő a szőlő, annál több), ezeket szűrővel szedegessük le (a magszedegetést úgy másfél órás főzés után kezdtem el...). Na, én itt meguntam egy idő után, mert még most is a magot szedegethetném, ha a könyv szerint teszem...szóval nekiestem a botmixerrel (kiszedve a fahéjdarabot; és tudván, hogy a szőlőmagokat úgysem darálja be...), majd átszűrtem egy zománcos szűrőn, és visszaraktam főni. Nagyjából két órán keresztül főtt egyébként...vagy kicsit több...én a végén beletettem egy zacskó zselatint is, mert jobban szeretném azt, hogy ne legyen nagyon folyékony a lekvárom (ez a receptben nincs benne). A zselatinnal is átturmixoltam és kicsit rotyogtattam még. Majd tiszta üvegekbe töltöttem, lezártam erősen és fejreállítottam 5-10 percre. Visszafordítottam, felcímkéztem az üvegeket és mehet is a kamrapolcra...már akinek van, nekem nincs sajnos...de az étkezőszekrényben is jó helye van a lekvároknak!

Hordós savanyúság - otthon, házilag

Mindig szerettem volna kipróbálni ezt a savanyúságot, csak valahogy sosem volt kedvem/időm, stb. Idén koranyáron láttam egy kis 10 literes műanyag hordócskát leakciózva, és akkor tudtam, hogy ez az év lesz az, amikor a házi csalamádéval talán nem fogok felsülni. Eddig is csináltam pár alkalommal, de mind megbarnultak egy idő után, ehetetlenné váltak, így nem is volt túl nagy a lelkesedésem.

A recep innen való, én a 10 lteres hordóra számítva írtam meg a hozzávalókat.


- 2,5 liter víz
- 1,5 dl 20 %-os ecet
- 200 gr cukor
- 125 gr só
- 75 gr nátrium benzoát
- 100 gr borkénpor
- torma
- kapor
- babérlevél
- egész bors
- borókabogyó
- mustármag
- koriander

- és a legfontosabbak: a ZÖLDSÉGEK (gyakorlatilag bármilyen zöldségféle lehet, csak alaposan mossuk meg, mielőtt a hordóba tesszük felaprítva.)

Amúgy sok titka nincs az egésznek, a levet a fűszerekkel, az ecwettel, cukorral és sóval elkészítjük, a hordóba öntjük és a felaprított zöldségeket beledobáljk a hordóba. 

A vödör tartalmát folyamatosan lehet feltölteni, ahogyan teremnek a kertben a zöldségek, vagy ahogyan hozzájutunk egyéb beszerzési forrásból. Kb. 8 nap múlva lesz fogyasztható az eltett savanyúság.

Fontos, hogy kézzel-fémmel nem szabad belenyúlni a lébe, kizárólag műanyag kanállal/csipesszel! Érdemes az első napokban kevergetni, illetőleg ha beleteszünk egy újabb zöldség adagot, másnap/harmadnap át szoktam kavargatni.

Én már többször  pakoltam hozzá sokmindent a kezdetekhez képest. Mikor mit láttam meg a piacon, vagy szedegettem pár már tuti meg  nem pirosodó paradicsomot itthon...Nagyon jól működik ez a dolog, és igazán ízletes csalamádét kapunk! :)

Ma (2015. szeptember 8.) újabb adag cukkini, paprika és kicsike koktélpradicsom került a hordóba (két napja egy nagy fej káposztát vágtam össze).

Így néz ki most a savanyúság a hordóban:

Tönkölyös kenyér

Szeretem a liszteket keverni egy-egy kenyérhez, és sokkal jobban szeretem, ha színe van a kenyérnek :). Most a tönkölylisztre és teljes kiőrlésű búza kenyérlisztre esett a választásom a BL80 mellett. (Az alapok persze Limarától vannak, de folyton variálok....:D.) 

A tönkölyös kenyér hozzávalói:

- 350 gramm BL80 kenyérliszt
- 100 gramm TGL300 teljes kiőrlésű tönkölybúza liszt
- 50 gramm teljes kiőrlésű búza kenyérliszt
- 250 gramm öregtészta
- 2 ek olaj
- 2 tk só
- 10 gramm FRISS élesztő
- nagyjából 325 ml víz (ez változhat az éppen használt liszt minőségétől)
- 2-3 evőkanál tönkölykorpa a szóráshoz

A hozzávalókat a dagasztógép üstjébe mérem, és hagyom, hogy a gép alaposan kidolgozza a tésztát (nálam ez kb. 15 perc szokott lenni), folyamatosan figyelem az elején, hogy elég-e (vagy éppen túl sok) a víz, aztán amikor látom, hogy rendben van minden, magára hagyom negyed órára a gépet. Ezután átteszem egy tálba (most éppen egy zománcos), letakarom egy konyharuhával és hagyom, hogy a duplájára keljen. Ez nagyjából 40-45 perc alatt meg is történik, a kelési idő alatt egyszer kicsit át lehet gyurmázni a tésztát. A duplázódás után megformázom (persze óvatosan, hogy azért maradjon némi levegő a tésztában is), és a sütőtálba helyezem, majd rá a fedőt, és megint a duplájára kelesztem (ebben a mostani időben ez nekem 40 perc volt). A sütőt előmelegítjük 230 fokra, a megkelt kenyérkénket lespricceljük hideg vízzel, megszórjuk a tönkölykorpával, majd pengével bevágjuk a tetejét, visszatesszük a fedőt és mehet a sütőbe. 15 perc után vegyük vissza a hőfokot kb. 200-ra és további harminc percig süssük kenyérkénket, majd óvatosan vegyük le a fedőt, és ha úgy látjuk, tegyük vissza edény nélkül is még pár percre a sütőbe. Ezután rácson hagyjuk kihűlni! :)

Az én pizzaszószom

Az én házi pizzaszószom így készül:

- 500 ml paradicsomlé
- bazsalikom (friss vagy szárított is jó)
- 4 ek liszt
- 2 szelet finom, ízes sonka
- 6 karika csípős szalámi
- 1 kápia paprika
- 1 gerezd fokhagyma
- cukor, só, bors ízlés szerint

A paradicsomlét elkezdjük főzni, majd hozzáadjuk a bazsalikomot, és a liszttel besűrítjük. Levesszük a tűzről, elővesszük a botmixerünket és a szószhoz tesszük a sonkát, szalámit, karikára vágott kápia paprikát, fokhagymát és sózzuk, cukrozzuk ízlés szerint. :) Visszatesszük a tűzre még kicsit, aztán megborsozzuk, elkeverjük és hagyjuk kihűlni, hogy aztán arra használhassuk, amire akarjuk. Akár pizzára kenni, akár pizzás csigához. :)

Túrós pogácsák

Marci holnap megy Siófokra, így gondoltam, sütök nekik kis pogácsát :). A túrósra esett a választásom. Egy alap kelt pogácsa receptet kerestem, aztán elfelejtettem...és próbálkoztam egyedül....Azt hiszem, elég jól sikerült, de ezt majd holnap eldöntik a fiúk :).

Hozzávalók:
- 600 gramm finomliszt
- 350 gramm túró
- 180 gramm natúr joghurt/vagy tejföl/vagy kefír
- 135 gram vaj
- 20 gramm FRISS élesztő
- 1 db tojás
- 2 kk só
- 1 kk cukor
- a kenéshez és a szóráshoz: 1 tojás, reszelt sajt

A hozzávalókat a dagasztógép üstjébe mérjük, és hagyjuk, hogy a gép végezze a munkáját. Lágy, de nem ragadós (max. kicsit és az is könnyen lejön a kezünkről) tésztát kapunk, amit tegyünk zacskóba és két-három órára tegyünk hűtőszekrénybe (vagy akár egy éjszakára is). Nyújtsuk ki 1-2 ujjnyi vastagra, kenjük meg tojássárgájával, szórjuk meg reszelt sajttal és pogácsaszaggatóval szaggassuk ki. Tegyük a tepsire őket - azért ne túl szorosan egymás mellé - és fél óra pihenő után mehetnek a 200-220 fokra előmelegített sütőbe. Nálam 14-15 percig sültek, míg szép, piros színűek lettek. Rácson hagyjuk kihűlni a pogikat (vagy már melegében falatozhatunk belőlük...).
Jó étvágyat!

Raguval töltött leveles kosárkák

Mindig is szerettem volna olyan kisméretű piteformát, aminek kivehető alja van. Tavaly Siófokon sikerült is a Gasztrocentrumnál, de mostanáig valahogy mégsem került elő....

Szóval akkor a recept (4 fő részére - 4 formához):

- két csomag jó minőségű bolti leveles tészta (ha idő és kedv van, természetesen a házi készítésű is jó ;))
- 500 gr darált hús
- 2 db cukkini (vékonyka, bébiméretű - még véletlenül sem az a nagy, amit tölteni szoktunk)
- 1 db padlizsán
- fokhagyma
- 1 doboz hámozott paradicsom
- só
- bors
- bazsalikom
- 1 kis fej hagyma
- kevéske zsír

- tojásfény: 1 tojás sárgája + 1 ek tej a kenéshez

A kevés zsíron az apróra vágott hagymát megpároljuk, rátesszük a darált húst, és addig pirítjuk, míg elveszti a nyers hús színét. Ezután hozzáadjuk a megmosott, felkockázott és előre besózott cukkinit és padlizsánt, az aprított fokhagymát; sózzuk, borsozzuk és teszünk hozzá egy kis bazsalikomot is. Mikor félig megpuhult, akkor hozzáöntjük a paradicsomkonzervet is, és jól összepároljuk, összefőzzük az egészet. Kóstolgatjuk, és ízesítjük, ahogy kívánjuk. Én a vége felé teszek bele még friss bazsalikomot és a maradék aprított fokhagymát is. Akkor van kész a ragu, ha elfőtt gyakorlatilag az összes folyadék alóla, figyeljünk erre oda, mert könnyen odakaphat, megéghet.

A kész leveles tésztát kitekerjük, az egyikből a piteforma segítségével négy lapot kiszúrunk (ez lesz majd a teteje), a másik tésztát pedig elosztjuk négyfelé és kibéleljük a formákat. A már nem forró raguval megtöltjük a tésztával kibélelt formát, a széleket tojásfénnyel megkenjük, és a formával kiszúrt lapokat (amiket előbb pár helyen bevágtuk előre, a sütés közben távozó gőz miatt) rátesszük a ragu tetejére, kicsit lenyomkodjuk a széleket és megkenjük a tetejét tojásénnyel. Kb. 190-200 fokra előmelegített sütőbe toljuk a tepsire tett formákat és szép pirosra sütjük, én nagyjából 15-20 percig sütöttem.

 

(A formákat nem kentem ki, nem szórtam be semmivel, a leveles tészta elég zsíros volt ahhoz, hogy ne ragadjon bele a tészta.)