1 kg, szép, egészséges, nagyjából egyforma méretű, nem göcsörtös kovászolni való uborkát veszünk a piacon. Alaposan megmossuk, kicsit áztathatjuk is, amíg a kaprot elrendezzük az üveg alján, a 2-3 gerezd fokhagymát félbevágjuk, azt is az üveg aljára dobáljuk. Az uborkákat én be szoktam vágni, és úgy állítom viszonylag szorosan egymás mellé, aztán egymásra az üvegben, amíg van hely, vagy amíg van uborka. Nekem ezzel az egy kg-val pont tele lesz az a befőttes üvegem, aminek még olyan régi, fekete, csavaros kupakja van, apukám anyukájától örököltem meg :). Szóval, mikor az üvegbe raktam mindent, akkor a tetejére morzsoltam egy körömnyi (mondjuk egy kisujjon levő körömnyi) méretű élesztőt és ráöntöttem annyi felforralt (forró) vizet (literenként 1 evőkanál sót tettem hozzá), ami ellepte az uborkát (sőt, raktam rá ilyen savanyúságleszorítót is, hogy ne jöjjön fel az uborka a tetejére). Egy mélyebb tálkát tettem alá, a tetejére pedig egy felfordított kávéscsészét, majd ment ki az ablakba, ahol bőven érte a nap (mondjuk most nem annyira bőven, mert nem volt annyira jó az idő...). Éjszakára behoztam azért...a mama azt mondta régen, hogy az éjszakai hűvöset annyira nem szereti a kovászos uborka. Szerintem azért kell neki olyan négy-öt nap, de ha az illata alapján jónak tűnik, meg is kóstolhatjuk és ha jó, mehet is a hűtőbe...ééés a levébe mehet a következő adag ubi... :D :D.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése