2014. december 7., vasárnap

Flódni


A kisebbik gyermekemnek ma volt a keresztelője. Így kitaláltam, hogy flódnit sütök :). Sosem csináltam még, de végül is miért ne? Csak nem lehet akkora ördöngősség... Aztán elkezdtem olvasgatni, keresgélni. Kicsit megijedtem, de nem adtam fel :). Számtalan receptet megnéztem, képeket böngésztem. Mind különböző tésztával, sőt még a rétegek sorrendje is más volt. Tudtam, hogy Kriszta barátnőmnek (Marci keresztanyuja :D) van egy szakácskönyve, amiben volt egy flórni recept, amit én le is fotóztam jól magamnak, de nem találtam a képet. Így megkértem Krisztát, hogy csináljon már nekem róla egy képet. Ezzel párhuzamosan javasolta még, hogy nézzem meg a Fűszer és Lélek blogon is a flódni receptjét. Megnéztem, és úgy döntöttem, hogy ezt fogom megsütni én is :). Egyáltalán nem bántam meg, bár én kicsit elnéztem a tepsi méretét, legközelebb nagyobbat fogok levenni a kályha tetejéről :D.

A flódni a zsidó konyha egyik – Magyarországon pedig a legismertebb – süteménye. Édes, töltött sütemény. Alapvető összetevői: tészta több rétegben és a töltelékek – dió, mák, alma, szilvalekvár  A tészta alapanyagához gyakran bort is kevernek, más receptek szerint a mák- illetve diótölteléket főzik fel borral.
Igazi tömény desszert, az édességek kedvelőinek valóságos kánaán – tele szimbolikus jelentésű hozzávalókkal. Igényel némi odafigyelést az elkészítése, de annyira kiadós, hogy egy tepsivel az egész rokonságot vagy baráti társaságot jól lehet lakatni, és évente egyszer érdemes rászánni az időt, már csak azért is, mert minden benne van, ami a népi hagyomány alapján egészséget, bőséget hozhat!

Nekem nagy "problémát" okozott, hogy milyen sorrendben tegyem a töltelékeket, mert ebben nem egyeznek az interneten és a szakácskönyvekben elérhető receptek. Mivel nekem a szilvalekvárom sűrű ugyan, de nem az a klasszik fekete, betonkemény, ami sütés közben sem mozdul el, így azt mindenképp a felső borító réteg alá gondoltam, a többinél pedig úgy voltam, hogy a színek alapján teszem, a nekem tetsző sorrendben. Jól ki is találtam mindent, erre mondja Kriszta, hogy hát azt úgy szokták, hogy a szilva az alján van...vagy alulról a második, most nem is emlékszem pontosan. A Fűszer és Lélek blogon pont úgy volt, ahogy én kitaláltam egyedül is, így végül azt követtem.  

És akkor íme a Fűszer és Lélek flódnija, bár én haramdannyit csináltam, és még ez is rengeteg :):

A tésztához:
- 500 gr BL55 finomliszt
- 23 dkg vaj
- 10 dkg porcukor
- két tojás sárgája
- 1 tojás
- 1,2 dl száraz fehérbor
- 0,5 kk só 

Robotgéppel gyorsan összegyúrjuk, fóliába csomagoljuk, és egy éjszakán át a hűtőben tároljuk.

A töltelékek (mindet készítsük el előre, hogy amikor töltjük a tésztát, kihűljenek):

Almatöltelék:
- 1 kg alma meghámozva, lereszelve
- 1 ek méz
- 1 ek cukor
- 0,5 ek fahéj
- pár szem szegfűszeg (teatojásban) vagy 0,5 ek. őrölt szegfűszeg
- 1,6 dl száraz fehérbor
- zsemlemorzsa (amennyi a felesleges folyadékot felszívja)

Az almát a mézzel, cukorral, borral, fahéjjal, szegfűszeggel megpárolom. Nem szabad túlfőzni, erre vigyázzunk. Szűrőbe téve csepegtessük le, majd ha szükséges, keverjük bele a zsemlemorzsát. Ami bor lecsepegett, azt használjuk majd a dióhoz. :)

Diótöltelék:
- 23 dkg darált dió
- 10 dkg cukor
- 3 dkg mazsola (akár el is hagyható)
- 3 dkg étcsolkoládé
- 1 dl bor (ha nem elég az almából maradt, akkor borral pótoljuk)

A darált diót a többi hozzávalóval főzzük fel, kóstolgassuk, hogy ízlés szerint édesíthessük! :)

Máktöltelék:
- 23 dkg mák darálva
- 1 narancs héja lereszelve
- baracklekvár
- 3 dkg cukor
- 3 dkg mazsola (akár el is hagyható)
- 0,6 dl száraz fehér bor (ha száraznak érezzük a tölteléket, nyugodtan tegyünk még bort hozzá)

A mákot a többi hozzávalóval főzzük fel, majd keverjük el benne a lekvárt is!

És végül az utolsó töltelékünk a jó sűrű, sütésálló, házi szilvalekvár, nagyjából 1,6 dl kell belőle.

A tésztát kivesszük a hűtőből, és öt részre osztjuk, majd a tepsinknek megfelelő méretűre nyújtjuk jó vékonyan. A vékonyság fontosabb, mint a tepsi mérete, így ha túl nagyra sikerül a tészta, akkor egyszerűen csak vágjuk le a fölösleges részeket. 
Az első tésztalapra tegyük a diós töltelék, majd jöhet sorban a többi is: mák, alma és a szilvalekvár. Természetesen a töltelékek közé mindig tegyük a vékonyra nyújtott tésztát, a legtetején levő tésztalapot pedig kenjük meg tojásmázzal (tojás+pici tej), hogy szép fényes legyen majd és szúrkáljuk meg, hogy a felesleges gőz távozhasson a sütiből. 150 fokra előmelegített sütőben süssük nagyjából 2,5-3 órát. Hagyjuk teljesen kihűlni, és az sem árt, ha egy napot, vagy legalább egy éjszakát áll letakarva.

És tényleg igaz, hogy ha megkóstoljuk, elfelejtjük az összes macerát, ami a készítésével jár! :). 

Van még mit javítanom a töltelékek egyenletességén, de azt hiszem, első próbálkozásnak tényleg jól sikerült mind ízre, mind kinézetre!

Kedves Fűszeres Eszter, ezer köszi a receptért! :)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése