2017. április 15., szombat

Virágfánk



Évek óta szemezek ezzel a fánkkal. Habkönnyű, porcukros...hmm...de valahogy sosem találtam a megfelelő formát hozzá...ha mégis, akkor olyan drága postaköltséggel, hogy az már úgy nem érte meg...aztán végre az Ázsia Center valamelyik kis üzletkéjében szembejött velem, és a kezembe ugrott és hangosan kiabálta nekem, hogy vigyem haza :). Megsajnáltam és természetesen hazahoztam :). Rögtön ki is próbáltam, de csak két tojásból, egyrészt, mert csak annyi volt otthon, másrészt az öt tojásos móka kicsit soknak tűnt :).

A forma:

Hozzávalók:


2 egész tojás
1 ek cukor
1 késhegynyi só
1 késhegynyi szódabikarbóna
liszt
kb. 200 ml tej

A hozzávalókat jól elkeverjük, a tejet adjuk a legvégén hozzá úgy és csak annyit, hogy kicsit sűrűbb palacsintatésztát kapjunk. 

Az olajat egy lábosban (fritőzben is akár) forrósítsuk fel (vigyázzunk, hogy ne égessük azért meg),és a sütőformát is tartsuk bele, hogy az is jó forró legyen. Ezután óvatosan mártsuk a tésztába úgy, hogy kb. 1-2 mm-vel a teteje alattig érjen a tészta. Pár másodpercig tartsuk a tésztában (míg serceg), majd egy határozott mozdulattal emeljük ki és merítsük az olajba. Nagyon-nagyon gyorsan sül meg, nincs idő közben mással foglalkozni....magától leválik a tészta a formáról, csepegtetőlapáttal szedjük ki a megsült fánkot és papírra helyezzük, hogy a felesleges olajat felszívja.

Fontos: a forma mindig forró legyen!!, különben nem fog a tészta rátapadni.

Ha kész vannak a fánkok, szórjuk meg porcukorral és már falatozhatjuk is ezt a pillekönnyű édességet :)



2016. december 18., vasárnap

Mákos bejgli

Sokféle bejglit ettem már, de nálunk az abszolút kedvenc a mákos. :) Bármennyi. Évek óta andi1976 receptje a kiindulás, szinte teljesen azt a receptet követem. Ez hasonlít legjobban arra, amit a nagymamám sütött :). Mindig azt hiszem, hogy na, most nem fog kirepedni, de majdnem mindig kireped :D :D . A tepsibe ne rakjuk túl szorosan, nem bukta ez, hogy összenőve süljenek :). (A kész bejglikről majd csatolom a fotókat.)


A töltelékhez:

500 gramm cukor
500 ml víz
850 gramm mák (DARÁLVA)
150 gr darált keksz
1,5 tk őrölt fahéj
1,5 tk őrölt szegfűszeg
2 citrom reszelt héja és leve
mazsola (ízlés szerint)

 
Az 500 gramm cukort és az 500 ml vizet jól összeforraljuk, majd a tűzről levéve hozzáadjuk a többi hozzávalót, alaposan elkeverjük és hagyjuk kihűlni. 

 

A tésztához:
900 gr liszt
200 gr vaj
125 gr zsír
100 gr porcukor
25 gr élesztő
10 gr só
2 db tojássárgája
135 gr hideg, cukormentes habtejszín (30% zsírtartalom)
kb. 2 dl hideg víz (vagy amennyit felvesz a tészta gyúrás közben)

A tészta hozzávalóit a dagasztógép üstjébe mérjük és elkészítjük a tésztát, aminek könnyen kezelhetőnek, de azért nem puhának, nem ragadósnak kell lennie. Ha elkészültünk a tésztával, tegyük egy nejlonban a hűtőbe kb. fél órára.
6 egyenlő részre kell a tésztánkat elosszuk, és a súlyuknak megfelelő (azonos) mennyiségű máktöltelékkel kell megtölteni (megkenni), feltekerni a végeket behajtva (hogy ne jöjjön ki a máktöltelék sülés közben). A legjobb, ha este töltjük be a bejglit, és reggel sütjük...más szóval nem baj, ha 8-10 órát pihen sütés előtt, mégpedig a következő módon:

A bejgliket töltés után lekenjük a tojássárgájával, ha rászáradt a sárgája (kb. két óra múlva), lekenjük tojásfehérjével. Kb. 8 órát pihentetjük sütés előtt hideg helyen.


Kb. 200 fokra előmelegített sütőben nagyjából 25-30 percig süssük (sütés előtt szurkáljuk meg villával/hurkapálcával, hogy a felesleges gőz távozni tudjon.

Rácson hagyjuk kihűlni. Fagyasztható is, ha valaki jóval karácsony (vagy akármilyen más alkalom) előtt szeretné elkészíteni. :)

Fenti hozzávalókból 6 db bejgli jön ki.





Forrás: http://andi1976.gportal.hu/gindex.php?pg=25626670

2016. október 5., szerda

Libanoni lepénykenyér

Az van, hogy tegnap sütöttem először, és ma este (most, így kilenc felé) még egy adagot kell süssek, mert a kisfiamnak annyira ízlett, hogy holnap is ezt szeretne vinni a suliba tízórainak :).




Virág (az én unokasógornőm :D :D ) küldött nekem mindenféle arab fűszerkeveréket. Köztük volt egy olyan, amire ez volt írva: za'ater. Soha életemben nem hallottam még erről a fűszerről, de nem estem kétségbe, gugli most is segített :).

A zatar fűszerkeverék (illetve más formában írva zatar fűszer vagy zaatar vagy za’atar) a közel-keleti és arab konyha egyik jellegzetes fűszerkeveréke.

A közel-keleti hétköznapok és a regionális identitás fontos része ez a különleges fűszerkeverék – kérdezzünk csak meg bárkit  – libanoniakat, jordánokat, izraelieket, palesztinokat, arabokat. Maga a za’atar szó két dolgot jelent: egyrészt magát a fűszernövényt, másrészt a szárított kakukkfűből, szumákból és pirított szezámmagból álló fűszerkeveréket. 

Ahány ország, ahány vidék és ahány család, annyiféle összetétel – a három fő összetevőn kívül római kömény, chili, édesköménymag, menta, sőt, őrölt csicseriborsó is kerülhet bele. Ammanban az egyik fűszerszaküzletben 12 különböző za’atar keveréket árulnak, és havonta öt (!) tonnát adnak el belőle. A múltban elsősorban pékárura, kenyerekre szórták, mára azonban divatos alapanyaggá vált a nemzetközi gasztronómiában is – bármibe kerülhet, croissant-ra, pirított mandulára, salátákra, sült zöldségekre. Itthon készen ritkán kapni, érdemes nagyobb mennyiséget hozatni, ha van kivel. Házilag könnyű előállítani, bár szumákot sem túl egyszerű beszerezni. (Forrás: Mautner Zsófi blogja, http://chiliesvanilia.blogspot.hu)


És akkor beszéljünk a lepénykenyérről :)!

Hozzávalók:

2,5 csésze kenyérliszt (360 gr)
1 csésze kalácsliszt(150 gr)
2 tk só
kb. 1,25 csésze kézmeleg víz (kb. 300 ml, de nekem mindig több...szóval figyeljetek erre)
20 gr friss élesztő
1 ek cukor
1 ek extraszűz olívaolaj

A lepénykenyérkék lekenéséhez:

0,5 csésze za'atar fűszerkeverék
0,5 csésze extraszűz olívaolaj



(Fontosnak tartanám megjegyezni, hogy 1 csésze=230 ml. Legalábbis én ennyivel számoltam/mértem.)


Köretnek, díszítésnek igazából bármit rakhatunk rá, akár pácolt fehérrépáta, mentát, rukkolát, vagy vmi finom, ízesebb sajtot is...

A lepénykenyér tésztájának elkészítése:



A tészta hozzávalóit a dagasztógép üstjébe tesszük, és hagyjuk, hogy a gép végezze a dolgát. Előfordulhat, hogy kicsit több folyadék szükséges (vagy kevesebb...attól függ, hogy milyen minőségű a lisztünk). Ha megdagasztotta a gép a tésztát, akkor tegyük egy tálba, takarjuk le konyharuhával és kelesszük kb. egy órát. Ezután (akár mérleg segítségével) 12 egyforma darabra osztjuk (vagy ki mekkora lepénykéket szeretne), egyenként gömbölyítjük mindet és konyharuhával letakarva kb. 20 percet pihentetjük ismét. Ezután kinyújtjuk a gömböckéket kb. fél cm vékonyra és megkenjük az olívás-zaatar fűszerkeverékes kencével, és 220 fokra előmelegített sütőbe toljuk kb. 10 percre. TEle lesz a lakás a za'atar illatával :). Rácson hagyhatjuk kicsit hűlni, és már ehetjük is :). Ha nem ettük meg, akkor tegyük zacsiba (természetesen csak akkor, ha már kihűlt), másnap esetleg kicsit rámelegíthetünk, de hidegen is remek tízórai. Látjátok, Marcinak annyira ízlett, hogy ismétlést kért :).





Kiegészítés: Szívből ajánlom mindenkinek Barbara Abdeni Massaad: Man'oushé - Inside the lebanese street corner bakery c. könyvét, egészen fantasztikus dolgok vannak benne. Főleg inkább ennek a lepénykenyérkének az ezerféle ízesítése, olyanok, amiket így, együtt egész biztos nem találunk meg sehol. Nem olcsó, de szülinapra, karácsonyra, évfordulóra, stb. tökéletes ajándék lehet :)!!!  A könyvben egyébként rengeteget írnak arról, hogy tradicionálisan hogy készülnek ezek a kenyerek/lepények, az egészen egyszerű ízektől, a hatalmas ízorgián át mindenféléről van leírás, sztori :). Lehet pizzaméretűre is készíteni, a za'atart érdemes kipróbáljátok, mert egészen csodás. Az awarma kicsit hasonlítható a mi zsírban konfitált tarjánkhoz...de csak kicsit...annyi a hasonlóság, hogy itt is zsírban "fő" meg a hús, csak ez le van darálva, bárányból van (a hús és a zsír is) és csupán só és hagyma az ízesítése...és majd ezt kell a lepénykenyérre kenni és úgy megsütni...Egy dolgot sajnálok csupán, hogy nincs za'atar illatú illóolaj :D :D , tudjátok ti milyen fantasztikus, mikor az egész lakásban érezni az illatát? :) Ölelés Nektek!

(a recept forrása: http://www.maureenabood.com/2013/02/28/lebanese-manoushe-zaatar-flatbread/ és Barbara Abdeni Massaad: Man'oushé - Inside the lebanese street corner bakery c. könyve)

2016. augusztus 27., szombat

Friss kecskesajt - házilag

Kibringáztam csütörtökön a békási piacra, és a paprika-paradicsom kombó mellett vettem két liter friss kecsketejet is a tejes nénitől :).

A friss kecskecsajt receptjét a Selectfood oldaláról vettem (egész pontosan innen, a 4. számú sajtot), annak alapján készítettem.


A fagyasztóban volt még itthon mezofil kultúrám, tejoltóm, amiket még régebben vásároltam a Panni Sajtműhelytől. Érdemes egyébként ezen az oldalon többet is elidőzni, mert sokféle sajthoz sokféle kultúra kapható, a sajtkészítés alapjairól is még több dolog olvasható, megtudható.

A Selectfood receptjén azért annyit módosítottam, amit az én tejmennyiségem megkívánt (amúgy tkp. egy az egyben azt készítem) :).

  • A friss kecsketejet 68 fokra melegítettem, majd mikor 39°C-ra visszahűlt a 2 l tej, beoltottam 1/5 kapszula mezophil kultúra kapszulával, amit kicsit korábban kevés langyos vízben feloldottam, és úgy kevertem a tejhez
  • 15 percig pihenni hagytam
  • 41°C-osra visszamelegítettem, és beoltottam 0,8 ml folyékony tejoltóval
  • alvadni hagytam, kb. egy órán keresztül
  • felkockáztam, és pár órára magára hagytam. Lemertem a savót róla, a fennmaradó sajtanyagba kb. 5gr tengeri sót tettem, áttöltöttem a sajtformába, ráraktam a préslapot és ugyannakkora súlyt tettem rá, mint amennyi a sajtanyag súlya, kb. három órán keresztül préselődött (tegyünk alá azét egy tálat, hogy legyen hová kicsöpögnie a savónak belőle). 
  •  
    Ezután a hűtőbe tettem, és szorgosan cseréltem alatta és felette a papírtörlőket, mikor átnedvesedtek...kb. egy napot volt így a hűtőben a sajt (csak papírtörlővel a tetején és az alján - természetesen egy tányéron). MIkor megkóstoltam, sótlannak tűnt, inkább csak natúr, tejszínes íze volt...így gondoltam, csinálok neki egy kis sófürdőt (de ezt meg csak tegnap este tudtam megoldani a munkám miatt). Szóval egy liter vízbe tettem egy evőkanál sót, feloldottam, és ebben áztattam a sajtot úgy három órán át, időnként megforgattam, majd jól leitattam a vizet, mikor kivettem és visszament a hűtőbe :). Szerintem a ma reggelit nem éli túl :), egy kellemes ízű (bár én nagyon nem érzem a kecskét rajta...igazából semennyire), natúr kecskesajt lett belőle, ami jól szeletelhető.



2016. július 17., vasárnap

KFC káposztasaláta vasalt csirkecombfilével :)


KFC káposztasalátából kb. ezerféle recept kereng a neten, mind szupertitkos :D :D. Így nehéz volt kiszűrni azt a forrást, ami tényleg jó lehet. A Food&Wine bejgyzésére esett a választásom :), és nem csalódtam benne. Mondjuk a poszton belül is volt pár változata a salátának, azért sikerült választanom :), amit meg is osztanék veletek.

KFC káposztasaláta
  • 8,3 ml tárkonyecet
  • 3 evőkanál olívaolaj (semleges ízűbb is lehet, mondjuk repceolaj)
  • 1 kis fej finomra vágott hagyma
  • 200 ml light majonéz
  • kb. 70 gr kristákycukor
  • 1 szál közepesnél kicsit kisebb sárgarépa
  • 1 kis fej friss fehérkáposzta
 
 A káposztát, répát, hagymát a késes aprítóba tesszük, és felaprítjuk :). A tárkonyecetet, olajat, majonézt és kristálycukrot alaposan elkeverjük, ráöntjük az apróra vágott káposztára, répára, hagymára, elkeverjük, zárható dobozba tesszük és mehet is jópár órára a hűtőbe.

A vasalt csirkecombhoz a combfiléket bepácoljuk (olyan fűszerkeverékbe, amit szeretünk), és azt is hűtőbe tesszük (egy jól záródó dobozban).

Másnap ebéd előtt elővesszük a kontaktgrillünket és szépen kisütjük a csirkecombokat, kicsit rányomva szinte kivasaljuk a husit :), viszonylag hamar átsül, úgyhogy ne hagyjuk sokáig magára:). 


Ha kész, akkor a káposztasalátával tálaljuk:). Egészségetekre! :) 

 

2016. július 16., szombat

Sajtos-sonkás quesadilla

Quesadilla: A tésztája búzalisztből készül. Két tortilla tésztára van szükség, egyikre sajtot, húst, zöldségeket halmoznak, majd a másikat mint egy tetőt ráhelyezik. Ezután az elkészült “mexikói szendvicset” megsütik, így a belsejében lévő sajt megolvad, és egybefogja a belepakolt összetevőket. Általában négy részre vágva tálalják, ritkán tejföllel locsolják meg.


Nagyon sok tortilla receptet találtam a neten, mire a sok receptből összehoztam ezt (kipróbáltam és nagyon-nagyon jó):

12 db tortillalap hozzávalói:

(250 ml-es csésze az alap)

- 3 csésze finomliszt
- 1 teáskanál só
- 1 teáskanál sütőpor
- 1/3 csésze olívaolaj
- 1 csésze meleg víz

Jól összegyúrjuk a hozzávalókat, majd egy nejlonba téve pihentetjük kb. fél órát. 12 részre osztjuk, gombócokat formálunk és kicsit még hagyjuk állni, majd nagyon vékony körré nyújtjuk őket lisztezett nyújtólapon. Felforrósított serpenyőben mindkét oldalát megsütjük (barna foltok lesznek rajta, fel is fújódik...), ha készre sült, akkor tiszta konyharuhára tesszük a tortilla lapokat és befedjük egy másik konyharuhával.

A quesadillát úgy készítsük el, hogy egy tortillalap felére sonkát, sajtot teszünk, majd ráhajtjuk a másik felét és a kontaktgrillben összesütjük. :)



Tortillából készül....

A tortilla a spanyol nyelvterületek tradicionális étele. Egyfajta kenyérféleség. Attól függően hívják máshogy a belőle készült ételt, hogy mit töltenek bele ill. hogy csavarják fel. Fontos egyes ételeknél az is, hogy a tortilla milyen lisztből készül.
Tortilla: A tortilla egy vékony-, kör alakúra nyújtott tészta, amely készülhet kukorica- vagy búza lisztből. A tésztát rövid ideig sütik kövön, majd lehűtik. Ez a tészta az alapja a legtöbb mexikói ételnek. Nevezhetjük nyugodtan mexikói kenyérnek.

Taco: Tradícionális mexikói étel. A tortillát  kukorica lisztből készítik, bármilyen friss alapanyaggal (saláta, avokádó, kukorica, paradicsom), továbbá sertéshúsból készült carnita -val, tradícionális mexikói salátával a pico de gallo -val tálalható. Gyakran tejfölt, vagy olvasztott cojita sajtot csorgatnak rá. A taco -nál megkülönböztetünk puha-, indián és kemény változatot. A puha változatnál a tortillát változatlanul hagyják, a tölteléket becsavarják. Az indián (vagy másnéven Navajo) taco legjobban a magyar lángoshoz hasonlít, élesztős tésztát forró olajban kisütik, és erre pakolják rá a tölteléket. A kemény taco -t az USA -ban kezdték el gyártani. A tésztát félbe hajtják U formájúra, majd forró olajban megsütik. Így egy könnyen tölthető merev falú sült tésztát kapunk, amibe bele lehet pakolni a fenti összetevőket.

Quesadilla: A tésztája búzalisztből készül. Két tortilla tésztára van szükség, egyikre sajtot, húst, zöldségeket halmoznak, majd a másikat mint egy tetőt ráhelyezik. Ezután az elkészült “mexikói szendvicset” megsütik, így a belsejében lévő sajt megolvad, és egybefogja a belepakolt összetevőket. Általában négy részre vágva tálalják, ritkán tejföllel locsolják meg.

Fajita: A fajita és a taco közötti legnagyobb különbség az, hogy mindig puha tésztából készül, és a belepakolt dolgokat grillezik. A Tex-Mex tipikus példája, az eredeti taco el amerikásított verziója! Tipikus hozzávalók a grillezett zöldségek, grillezett  csirke-, marha- vagy disznóhús csíkok, illetve gyakran tesznek bele grillezet rákot is. A felcsavarás előtt salsa- vagy guacamole szósszal ízesítik.

Burrito: Nagyméretű búzalisztből készült tortilla, amit sült darált marhahússal, rizzsel, pirított fekete babbal, sajttal és csípős szósszal töltenek meg, majd felcsavarva tálalják.

Chalupa: Kinézetre hasonlít a kemény taco -ra, egy speciális lisztkeverékből készítik, amit apró tál formára sütnek. A sütést követően nagyon ropogós tésztát kapnak, amibe könnyen belepakolhatóak a hozzávalók: vörös- vagy zöld salsa, aprított vöröshagyma, darált – sült csirkehús, zöldségek. A chalupa kicsi falatkák, amiből többet is tesznek a tálaló edényre.

Enchilada: A tésztáját szigorúan kukorica lisztből készítik, amibe a hozzávalókat(sült hús, bab, friss zöldségek, krumpli, sajt) felcsavarják. A felcsavarást követően csilis – paradicsomos szósszal nyakon öntik, és sütőben sütik meg. Ezután sajttal-, feketebab krémmel-, mexikói rizzsel-  és guacamole szósszal tálalják.

Tostada: A tésztája kukorica lisztből készül, amit köralakúra nyújtanak, majd így is sütik ki forró olajban. A sütést követően egy merev tálcára hasonlít. Erre a “tésztatálcára” szervírozzák a hozzávalókat, zúzott vöröshagymát, tengeri rákokat-, polipot-, salsa szószt-, salátát-, sajtot.

Chimicanga: Hívják még Chivichanga -nak, vagy Chimmy chonga -nak is. Speciális burrito, amit a feltekerés után forró olajban sütnek ki. A többi tésztás ételtől eltérően, így készítenek édes verziót is, almával, körtével, egyéb más puha gyümölcsöt a belsejébe töltve.

Guacamole: A Tex-Mex konyha egyik jellegzetes szósza. Pépesített avokádóból készül, vöröshagymával, fokhagymával, olívaolajjal, citromlével, borrsal, csilipaprikával, és egy kevés tabasco szósszal fűszerezve. Gyakran apróra vágott paradicsom kockákat is tesznek bele.

forrás: http://keve.info/2013/02/13/8229